Korábban minden évben eljött a zöld Mikulás az övéihez és hozta puttonyában mindenkinek a karácsony előtti jutalmát: kinek száz cukrot, kinek kétszázat. Kiszámíthatóan, minden évben ugyanakkora mértékkel.

Az egyik évben bejelentette, hogy akinek eddig száz szem cukrot hozott, azok ezután kapnak minden hónapban kettőt, de év végén csak hetvenet. A kétszázasok pedig havonta négyet, év végén száznegyvenet. Nem örültek neki az övéi, de beletörődtek.

Ennek az évnek a végén elkésett a Mikulás. Több hetes feszült várakozás után végül megérkezett, de sokaknak csalódást okozott. Úgy döntött, hogy mégsem ad egyenlő arányban mindenkinek, inkább rábízza az elosztást a kismikulásokra: adjanak annak, aki nagyon jó volt egész évben, száz-kétszáz szem cukrot. Aki nem igazán volt jó, annak csak negyvenet, de azt indokolja meg. Aki pedig egyáltalán nem volt jó, az semmit sem kaphat.

Kiderült az is, hogy a megígért cukrokat elvitte másoknak.

Végül bejelentette, hogy nem jön többet...

(Reméljük, a képletes tájékoztatás ellenére az érintettek pontosan értik, miről van szó.)