Az Aktív Szakszervezet elsődleges célja valamennyi magyarországi munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek megvédése és érvényesítése. További célja, hogy tagjainak a munkaviszonyon túli érdekeinek (pl. szakmai fejlődés és anyagi gyarapodás, társadalmi érvényesülés) realizálásában is megadja a tőle telhető leghatékonyabb segítséget. Célja továbbá a tagok számára hasznos és kellemes szakmai és emberi közösség építése, mely a tagok egyenlőségére épül.

A célok konkretizálása és megvalósítása érdekében az alábbi alapelveket fektetjük le, melyek meg kell, hogy határozzák az Aktív Szakszervezet minden megnyilvánulását.

Hisszük, hogy ezek az alapelvek teremthetnek esélyt arra, hogy valóban minden munkavállaló számára a leghasznosabb szakszervezetet építsük fel. Kérünk ezért, hogy akkor csatlakozz az Aktív Szakszervezethez, ha egyetértesz ezekkel az elvekkel! Ha egyet értesz velük, akkor csatlakozz, hogy meg is tudjuk őket valósítani!

Munkahelyi érdekek védelme

1. Törekedni kell a teljes foglalkoztatottság elérésére!
2. Bármilyen jellegű munkáról legyen szó, annak elvégzéséhez biztosítani kell a szükséges feltételeket!
3. Mindig szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy a munkavállaló ember, akinek biológiai és lelki szükségletei, képességei vannak, továbbá egyéb kötelezettségekkel, felelősséggel is rendelkezik (pl. család), ezek a tényezők csak a nélkülözhetetlen mértékben is ideig rendelhetők alá a gazdasági érdekeknek.
4. Elutasítjuk a szolgaságnak minden formáját, legyen az rabszolgaság, cselédség vagy az aránytalan kiszolgáltatottság. Elutasítjuk a munkahelyi terror minden megnyilvánulását. A munkavállaló a munkaadóval és annak képviselőjével szerződésben rögzített feltételeknek megfelelő, partneri kapcsolatban álljon!
5. Az elvégzett munka megfizetésének szempontja kell, legyen, hogy a legalacsonyabb jövedelemnek is tisztességes megélhetést kell biztosítania a munkavállalónak és családjának teljes munkaidős foglalkoztatás esetén.
6. Egyenlő munkáért egyenlő bért kell fizetni. Bérek közötti különbség kizárólag az elvégzett munka természete, minősége, mennyisége, a munkakörülmények, a képzettség, fizikai vagy szellemi erőfeszítés, tapasztalat és felelősség alapján és arányában tehető.
7. A bérek közötti eltérések mértékeit megállapodásokban kell rögzíteni, azonban a legkisebb jövedelem az adott vállalkozásnál kimutatott átlagbér 60-80%-a között kell, legyen!
8. A legalacsonyabb és legmagasabb jövedelmek közötti különbség tisztességes mértéke a tízszeres szorzó.
9. Mindenkit megillet az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód!
10. A munkahelyi érdekvédelem gyakorlása során mind a munkaadókkal, mint a társ érdekképviseleti szervezetekkel jóhiszemű, partneri, együttműködésre törekvő viszonyt kell fenntartani.

Egyéni szakmai életút (karrier) támogatása

1. Minden embernek van olyan tehetsége, ami által hasznos tagja lehet a társadalomnak. Ezen adottságok felismerését, fejlesztését segíteni kell!
2. Minden ember joga, hogy saját maga válassza, ill. változtassa meg szakmáját, pályáját, az abban való érvényesülés támogatandó!
3. Támogatandó az élethosszig tartó tanulás!
4. Támogatandó a korszerű, rugalmas munkavégzési forma (pl. távmunka).
5. Ösztönözni, segíteni kell mindenkit, aki szakmai fejlődése érdekében képzésben, átképzésben való részvételt vállal. A képzésekben való részvételt anyagi vonatkozásban is mindenki számára vállalhatóvá kell tenni, ami nem feltétlenül jelent ingyenes oktatást.
6. Különösen segíteni kell a hátrányos helyzetűek (pályakezdők, nők, családosok, nemzeti kisebbségek, fogyatékkal élők, idősebbek) szakmai érvényesülését! Nem a hiányosságokat kell kiemelni, hanem a képességeket.
7. A munka elvesztésének kezelésében az állam részéről valós és megoldást hozó közreműködésre van szükség.

Társadalmi ügyek

1. A munkavállaló ember, akinek társadalmi szükségletei, kötelezettségei is vannak, ezekben a szakszervezet a tőle telhető mértékben és módon nyújt segítséget.
2. Társadalmi ügynek tekintendő például az adózás és egyéb pénzügyletek, a jog, a családvédelem, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem.
3. A szakszervezet - mint gazdasági érdekvédelmi szervezet - elsősorban a gazdasági és szociális alapjogokat védelmezi, mint a munkához való jog, szociális biztonsághoz való jog, tanuláshoz való jog, pihenéshez, szabadidőhöz való jog, testi-lelki egészséghez és egészséges környezethez való jog. A szakszervezet védelmezi a további alapvető emberi jogokat, mint a személyi és kollektív szabadságjogok, a közéleti részvételi jog, kulturális jogok.
4. Minden egyes ember számára biztosítani kell azt a társadalmi minimumot, ami az élet egészséges fenntartásához szükséges. Ilyen az alapvető élelem, ruházat, egészségügyi ellátás, otthon.
5. A szociális segítségre támaszkodás nem lehet életforma. A cél az, hogy minden ember saját lábán állva gondoskodjon saját szükségleteiről és azokról, akikért felelősséggel tartozik. A szakszervezet ennek elérésében nyújt segítséget tanácsadással vagy más, tőle telhető módon.
6. A társadalmi ügyek kezelésében együttműködésre kell törekedni az abban illetékes hivatalokkal, vállalkozásokkal, civil szervezetekkel.
7. A szakszervezet külső kapcsolataiban független, egyenrangú partnerként jelenik meg mind a munkáltatóknál, mind társadalmi szervezeteknél, mind állami szerveknél, mind pedig a nemzetközi kapcsolatknál.

Szakmai és emberi közösség építése, szervezeti működés elvei

1. A szakszervezet a munkaerőpiac résztvevője, ott a piaci követelményekhez kell igazodni, professzionális tevékenységgel kell megjeleníteni a szakszervezetet.
2. A szakszervezeten belül nem érvényesíthetők a piaci elvárások, teljes mértékben érvényesíteni kell a minden tag egyenlő elvet!
3. A szakszervezethez tartozók közötti összetartó erő a szolidaritás, ami jelenti, hogy a bajban levő, támogatásra szoruló vagy gyengébb tagok és csoportok számára a szakszervezet egésze támogatást nyújt.
4. A szakszervezet non-profit szervezet, ami azt jelenti, hogy sem a szakszervezetnek, sem tagjainak nem lehet célja a közvetlen nyereségszerzés!
5. A szakszervezetet minden tag a sajátjának tekintheti!
6. A szakszervezetben nincs munkaviszony és nincs fizetés, a tagok önként járulnak hozzá lehetőségeik szerint az ellátandó feladatokhoz, melyek értékelésében kizárólag a ráfordított idő és közvetlen költségek vehetők figyelembe, egyéb különbségtétel nem történhet. A tisztségviselés és az önkéntes feladatvállalás nem biztosít kiváltságokat, csak a feladatok elvégzéséhez szükséges mértékű többletjogokat. A szakszervezetben senki sem kaphat egyetlen hónapban sem az országban kimutatott bruttó átlagbérnél magasabb értéknek megfelelő, bruttó értékű juttatást, ugyanígy az elvégzett munkájáért sem kaphat senki többet óránként, mint az országos átlagos órabér.
7. A szakszervezet tevékenységét elsősorban tagságán, szimpatizáns táborán, tisztségviselőin és önkéntesein keresztül, belső erőforrásait igénybe véve valósítja meg, külső szakértő szükség esetén csak abban az esetben vehető igénybe, ha az a szervezeten belül nem megoldható!
8. A szakszervezeten kizárólag a munkahelyi érdekvédelem minőségét lehet számon kérni, valamint a szakszervezeten belüli egyenlő bánásmódot. Ez az elv akkor is érvényes, ha a szakszervezet igyekszik egyéb szolgáltatásokat biztosítani tagjainak. A szakszervezeti tagság, a tagdíj fizetése, az elvégzett feladatok nem jogosítanak fel senkit semmiféle követelésre!
9. A szakszervezet tagjai és szimpatizánsai felé nyújtott szolgáltatások és juttatások mértékét illetően az egyenlőség elvén csak a ténylegesen elvégzett szakszervezeti munka, ill. a személyes szükségletekkel kapcsolatban megjelenő különleges helyzetek módosíthatnak elfogadható arányban.
10. A szakszervezeten belül támogatandó a további szerveződés (szervezeti egységek), ami nem gyengítheti a szervezet egészét, csak erősítheti! Szervezeti egységek konkrét célok megvalósítására jöhetnek létre, ami nem jelenthet a szervezettől való függetlenséget.