Az egész ország óriási várakozással tekint a hamarosan hivatalba lépő új országgyűlésre, ill. kormányra. Számos társadalmi probléma megoldásra vár. Létszámában és gazdasági szerepében az egyik legjelentősebb társadalmi csoport, a munkavállalók hosszú évek óta várnak olyan változásokat, amelyek eddig csak korlátozottan következtek be, ezért érzik magukat sokan a rendszerváltás veszteseinek, ezért csalódtak az Európai Unióhoz való csatlakozásban, ezért változtatják pártpreferenciájukat rendszeresen, mert várják, hogy valamelyik politikai erő végre határozottabb és előremutatóbb lépéseket tesz a dolgozó emberek életkörülményeinek javítása érdekében.

Mire vágynak a munkavállalók?

Tapasztalatunk szerint a következő területek megoldása tehetné elégedetté azokat a tömegeket, akik tisztességes munkával szeretnék biztosítani életfeltételeiket.

• A legfontosabb a kiszámítható munkahely, legyen az munkaviszony, vagy önálló vállalkozás. Tudjuk, hogy időnként megszűnnek szakmák, munkakörök, de láthatóvá kell tenni a kiutat, az átmenet irányát.
• Tisztességes életszínvonalat biztosító minimálbér és a tudást, tapasztalatot, szorgalmat elismerő juttatási rendszer teszi lehetővé, hogy a munka egyben megélhetést is jelentsen.
• A munkaügyi szabályokat (pl. munkaidő, munkaeszközök) életszerűvé kell tenni és gondoskodni azok betartásáról. Sosem szabadna elfeledkezni arról a tényről, hogy a felhasznált erőforrások közül a munkavállaló biológiai lény, speciális szükségletekkel. Ilyen terület a családi, magánéleti kötelezettségek kérdése, ami sokszor konfliktust okoz a munkaügyekben. Az itt jelentkező problémák megoldására kevésnek bizonyulnak a szabályok, a munkaadók ösztönzésére, támogatására is szükség van.
• A képzési rendszert a megváltozott világ követelményeihez kell igazítani, sokkal határozottabban ösztönözni a piacképes szakokra való jelentkezéseket. Ugyancsak a képzéseknél, de általában a gazdaságirányításban jobban figyelembe kell venni az ország adottságait (pl. mezőgazdaság). A tehetségek még mindig nincsenek kellően megbecsülve, jó lenne, ha végre nem elküldenénk őket az országból, hanem teret biztosítanánk a kibontakozásra.
• A munkaviszonyokban sajnos jelentős probléma az esélyegyenlőség hiányossága. Megengedhetetlen, hogy akár származása, akár neme, vagy életkora miatt hátrányos bánásmódban részesüljön egy felkészült munkavállaló.
• A munkából való kiesés esetére megfelelő támogatást kell biztosítani. Érthető, hogy gazdasági szempontból és rövidtávon nem kedvező egy betegállomány, vagy a gyermekvállalás, de egy érett társadalomban ezek nem okozhatnak feszültséget.
• Munka elvesztése esetén valós segítséget kell adni. A végkielégítések, keresetpótló támogatások csak enyhítik a gondokat, a munkaügyi központokat hatékonyabb közreműködésbe kell bevonni.
• A munkára rakódó terheket jelentősen enyhíteni kell mind a munkaadók, mind a munkavállalók oldalán.

A munkavállalók által realizálódik az a nemzeti vagyon, ami fedezetet nyújt a közös fogyasztásra, valamint a munkavállalók jövedelmének elköltése biztosítja a vállalkozások fennmaradását, az adóbevételeket, ezért szükséges a munkavállalók helyzetét sokkal komolyabban venni, az általuk elvégzett munkát megbecsülni, a szükségleteik kielégítésének feltételeit biztosítani. Az országban sok millió tehetséges, dolgozni szerető munkavállaló tesz azért, hogy előállítsa a nemzeti vagyont. Bízunk benne, hogy az új kormány gondoskodni fog arról, hogy a megtermelt értékek az egész ország gyarapodását szolgálják!

Fenti írás az Aktív Szakszervezet véleményét tükrözi, amelyet a munkavállalói érdekvédelem területén szerzett tapasztalatainkra, megkeresésekre, beszámolókra alapoztunk. Fontosnak tartottuk még a választások előtt állást foglalni, ugyanis ezen célok megvalósulását várjuk az új kormánytól annak összetételétől függetlenül.