A közelmúltban egy egyszerű szavazással mértük fel, hogyan fogadták a postai dolgozók a 2010-re megkötött bérmegállapodást. Bár sejthető volt, hogy a többség elégedetlen lesz, ekkora mértékű elutasításra azonban nem számítottunk. A véleményt nyilvánítók 89%-a elégedetlen, 54% pedig egyenesen katasztrofálisnak tartja a bérfejlesztés mértékét.

A szavazás eredménye itt található.

Ha ilyen mértékű az elégedetlenség, érdemes átgondolni, miért keresnek keveset a postások és hogyan lehetne több a bérük?

Mennyi legyen a legkisebb bér?

A Magyar Postánál 2008-ban a teljes munkaidős átlagkereset 173 958 Ft/hó volt (Az Éves Jelentés alapján). Ma ennél több lehet. Ez lehet a kiindulópont, hiszen követelni csak abból lehet, ami van. Elterjedt vélemény, amivel az Aktív Szakszervezet egyetért, hogy az átlagbér 60%-nál kisebb minimálbér esetén már nagyra nyílik a bérolló. A csúcsvezetők javadalmazásának firtatására nincs szükség. A legkisebb bér megállapítása azonban a 60%-os arányosítással egyszerű, eszerint a Magyar Postánál 104.000 azaz száznégyezer forintos legkisebb jövedelem teljesen reálisan megvalósítható lenne. Nem tudunk most konkrét adatokkal szolgálni, de talán nem szorul bizonyításra, hogy a postások többségének havi átlagbére nem éri el a 100 ezer forintot. Az Aktív Szakszervezet szerint az átlagbér 60%-át el nem érő legkisebb bér megalázóan kevés, az alkusávot a 60-80 százalékos sávban látjuk, tehát 2008-as adatokkal számolva a legkisebb postai munkabér napi 8 órás munkakörben a 104.000-139.000 közötti sávban keresendő.

Miért kell meghatározni a legkisebb bért?

Erre a kérdésre nézzünk egy hétköznapi példát. Amikor valami elromlik a háztartásban, hívunk egy szerelőt, akitől elvárjuk, hogy legjobb tudása szerint javítsa ki a hibát, ugyanakkor szeretnénk, ha minél kevesebbet kellene fizetni az elvégzett munkáért. Ugyanígy vannak a vállalatok is. Igyekeznek a maximumot kihozni az alkalmazottakból, a béreket viszont szeretnék alacsonyan tartani. Ez nem feltétlenül tisztességtelen szándék, pusztán ez a piaci érdekük. Ha a munkavállalók elégedettek a bérükkel, vagy nem fejezik ki elégedetlenségüket, nincs az a jótékony munkaadó, aki önzetlenül növelné a fizetéseket. Az elégedetlenség kifejezése nem a végső eszközök igénybe vételét jelenti, hanem folyamatos tárgyalásokat, egyeztetéseket, nem elfogadva a 2010-es bérfejlesztéshez hasonló megállapodásokat.

Hogyan hozzuk arányba a béreket az elvégzett munkával?

Nem csak az elvégzett munkával, hanem, ahogyan a Munka Törvénykönyve írja, az elvégzett munka természetével, minőségével, mennyiségével, a munkakörülményekkel, a szükséges szakképzettséggel, fizikai vagy szellemi erőfeszítéssel, tapasztalattal, illetve felelősséggel kell arányba hozni a munkabéreket. A legkisebb bér azokat illeti, akik az előbb felsorolt tényezőket tekintve a legkisebb mértékben járulnak hozzá a vállalkozás jövedelmezőségéhez, céljainak eléréséhez. Természetes, hogy nem mindenkinek ugyanannyi a bére, de az arányos bérkülönbségeket ésszerűen kell meghatározni. A Postás Szakszervezet 2005-ös programja tartalmazta a postai bértarifarendszer bevezetésének elérését, ami 5 év alatt nem sikerült, pedig hasznos lenne. Jelenleg egy valamikor, valahogyan kialakult bérezés emelkedik évente, de ez semmiképpen sem nevezhető szisztematikusnak. Határozott véleményünk, hogy a postai bérrendszert alapjaiban kellene megújítani.

Alapbér és teljes bér

Fontos megjegyezni, hogy a bérekkel kapcsolatban különbséget kell tenni alapbér és teljes bér között. Az utóbbi ugyanis tartalmazza a különböző pótlékokat, valamint az esetleges jutalmakat, 13. havi béreket is. Így az átlagbér számítása úgy a legegyszerűbb, ha az éves adóbevalláshoz készített kimutatásból az összes jövedelmet osztjuk a ledolgozott hónapok számával.

Bruttó és nettó bér

További fontos tényező, hogy a bérek esetén mindig bruttó összegekről beszélünk, ami után még adózni is kell. Sajnos, nagyon nagy terhek sújtják a munkajövedelmeket, amikkel kapcsolatban szintén lehet lépéseket tenni, de jelen írás most ezzel nem foglalkozik, ráadásul az új kormány szándékában áll a munkát terhelő járulékok csökkentése.

Hogyan érhető el a tisztességes jövedelem?

Láthatjuk, hogy az általunk reálisnak vélt legkisebb bér és arányos bérek messze elmaradnak a tényleges jövedelmektől. Szinte biztos, hogy automatikusan nem fog változni. Tudjuk, hogy a bér mértéke megállapodás kérdése. Ennek a megállapodásnak alulról a törvényes minimálbér szab határt, felülről pedig a közszférában vannak határok. A kettő között bőven van mozgástér. Megállapodást a munkavállaló köthet a munkaadóval, de a Magyar Postánál sokkal inkább meghatározó a munkáltató és a szakszervezetek közötti bérmegállapodás. Jelenleg nyolc érdekképviselet nyilvánít véleményt évenként a bérekről. A munkaadó természetesen azon szakszervezetek véleményére figyel oda, amelyek mögött jelentős támogatottság van. Ez jelenleg (reprezentativitás alapján) a Postás Szakszervezet és a Postások Független Szakszervezete. Mindkét szervezet elfogadta azt a bérmegállapodást, amit a válaszadók 89%-a elutasított. Így elvileg mindenkinek elégedettnek kellene lennie, hiszen a jelentős munkavállalói támogatottsággal rendelkező szakszervezetek igent mondtak. Ha mégsincs elégedettség, akkor a megoldás az lehet, hogy esélyt kell adni azoknak a szakszervezeteknek, akik a postai dolgozókat magasabb jövedelmekre méltatják. Az Aktív Szakszervezet ilyen.

Akkor tud az Aktív Szakszervezet határozott bérrendezést elérni, ha a munkavállalók támogatásukról biztosítják. Ez a támogatás egyrészt az Üzemi Tanács választásokon leadott szavazatokban, valamint az Aktív Szakszervezethez való csatlakozásban nyilvánulhat meg.

Kérünk ezért, ha szeretnéd, hogy hosszú évek után végre tisztességes jövedelemben részesüljenek a postai dolgozók, csatlakozz hozzánk! Erre a belépés oldalon van lehetőség.

Várjuk a hozzászólásokat a témával kapcsolatban, akár egyéni, akár általános nézőpontból.